A Jaguáról

A Genipa Americana vagyis a jagua egy kis vagy közepes méretű trópusi fa, a dél Amerikai trópusi őserdőkben őshonos 8-30 méteres cserje. A gyümölcse csak túléretten ehető, puha tapintású, az íze hasonlít a szárított almáéra vagy birsalmáéra.

A jagua festést több mint 2000 éve használják az őshonos bennszülött törzsek  Dél-Amerikában. Az egész testüket, még az arcukat is beborítják a szimbolikus rajzaikkal. A szimbólumok sokszor a napi hangulatukat is kifejezik. A Jagua gyümölcs levének illata elriasztja a rovarokat. Az ősi testfestés így egyszerre volt hasznos és dekoratív is.

Bár 2000 éve használják a festéket mégis eltűnt egy időre a köztudatból. Ennek oka az illegális fakitermelés volt. Dél-Amerikában az elmúlt évtizedben kezdték el (spanyolországnyi kiirtott erdők helyén) az trópusi őserdők visszatelepítését. Ennek köszönhetően a Genipa Amerikana cserje is újra elterjedt és (újra) felfedezte magának a világ a benne rejlő lehetőségeket. A testfesték népszerű lett az egész világon, így a gyümölcslé szállítását és eltarthatóságát meg kellett oldani.

A jaguagél festékanyagát az éretlen gyümölcs leve tartalmazza. Az éretlen gyümölcsöt meghámozzák és a gyümölcshúst ledarálják, összezúzzák. A gyümölcslé színe világosbarna, ami kékes-fekete színűre változik a levegőn. A kinyert gyümölcslevet fagyasztva szárítási eljárással (liofilizálással) porítják.

A fagyasztva szárítás során kivonják a vizet a gyümölcsléből azáltal, hogy először megfagyasztják, aztán vákuum segítségével csökkentik a nyomást, és kivonják a jéggé vált vizet. Ezután egy vákuumkamrában megszárad. Ezáltal sem a baktériumok, sem a penészgombák nem maradnak életképesek, nem tudják később megromlasztani az adott zöldséget, gyümölcsöt.

A gyógynövények és élelmiszerek – főleg zöldségek, gyümölcsök- szárítása az egyik legrégebbi tartósítási művelet az emberiség történetében. Az első nem igazolt mesterei a fagyasztva szárításnak az inkák voltak, akik a Machu Picchunál magasabb hegyeken szárították a burgonyát és más terményeket. A magas helyek alacsony nyomás körülményeit és az esténként nulla fok alá eső hőmérsékletet használták ki élelmiszerek szárítására.

A gyümölcs festékanyagának dekorációs felhasználása mellett a növény gyógyhatása elég szerteágazó: A gyümölcslevét használják reuma ellen de fogyasztják asztmás tünetek enyhítésére is, csökkenti a légutak gyulladását. A gyümölcs húsát fogászati érzéstelenítőként, az éretlen gyümölcs héját viszketés ellen használják. Gyökerének főzete erős hashajtó. Virágjának főzetét fertőtlenítő, baktériumölő hatása miatt használja a kozmetikai ipar és a gyógyászat is.

A jagua festés 30 -60 perc alatt szárad meg a bőrön, 3-4 óra után szappanos vízzel javasolt a lemosása. A bőrön először szinte alig látható, világosbarna nyomot hagy, ami természetes. A kékes-fekete színt 8-12 óra alatt éri el a bőrön. A minta időtartama 10-14 nap. Utókezelés nem szükséges.

 

Különleges köszönettel tartozunk a képekért Alice Kohler fotóművésznek, akinek a weboldalán (https://www.alicekohler.org) további gyönyörű fotókat találhattok. A képek az ő tulajdönát képezik és mindennemű felhasználásukhoz az ő hozzájárulása szükséges.

Instagram